A legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsa hétfőn elutasította a korrupcióellenes ügyészség (DNA) fellebbezését, és szavazattöbbséggel helybenhagyta a háromtagú bírói tanács tavaly májusában alapfokon kimondott felmentő ítéletét.
A szenátus elnökét tanúként hallgatta ki 2016-ban a DNA egy feltehetően illegális ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében. Az ügyészség szerint a házelnök eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal.
Tariceanu ártatlanságát hangoztatta a bíróság előtt. Azt állította, hogy a visszaszolgáltatási ügyben már véget ért a nyomozás, amikor őt tanúként kihallgatták, és az ügyészek csak ürügyet kerestek meghurcolásához, amiért rendszeresen túlkapásokkal és titkosszolgálati összefonódással vádolja a DNA-t.
Romániában a törvényhozók büntetőpereit eleve a legfelsőbb bíróság - általában háromtagú bírói tanácsa - tárgyalja, fellebbezés esetén pedig egy öttagú bírói tanács hozza meg a jogerős ítéletet. Tariceanu ellen egy másik ügyben is bűnvádi eljárást kezdeményezett tavaly a DNA, amely szerint 2007-2008-ban Románia miniszterelnökeként közvetítőkön keresztül mintegy 800 ezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el egy osztrák cégtől.
Bár a vádhatóság már tavaly novemberben kérte a szenátustól Tariceanu "kiadatását", az eltelt csaknem fél évben még a felsőház jogi bizottságának véleményezése sem született meg arról, hogy hozzájáruljon-e a szenátus a házelnök elleni bűnvádi eljárás lefolytatásához, amiről aztán a szenátus plenáris ülése fog titkos szavazással dönteni.
A közvélemény-kutatások szerint Tariceanu számít a kormányzó szociálliberális koalíció legnépszerűbb politikusának, aki régóta lebegteti, hogy indulna az év végén rendezendő elnökválasztáson, de ezt vélhetően attól teszi függővé, hogy meg tudja-e szerezni ehhez a nagyobbik, szociáldemokrata kormánypárt támogatását.